Trinity Blood (TV, 2005)
トリニティ・ブラッド
Hossz: 24 rész
Műfaj: akció, dráma, sci-fi
Rendezte: Hirata Tomohiro
Írta: Yoshida Sunao
Karakter dizájn: Nakajima Atsuko
Zene: Eguchi Takahito
Hivatkozások: ANN, AniDB
Értékelések: (55 szavazat, átlag: 8.38) [+]
"Armageddon. Egy hiba, amit az emberek követtek el sok száz évvel ezelőtt. De túl nagy árat kellett fizetniük. A sötétből jelentek meg. Az emberek - követve az ősi hagyományokat - vámpíroknak nevezték őket."
Valamikor a jövőben két faj harcol az egyeduralomért: az emberek (terranok) és a vámpírok (methuselahk). A béke érdekében a Vatikán tárgyalásokat folytat a vámpírok Birodalmával és több fontosabb központtal - ám ez nem mindenkinek tetszik. A Contra Mundi, a "világ ellensége" mozgolódik, és a Rosenkreuz Orden (Rózsakereszt Rend), egy titkos terrorszervezet tagjai akarnak pusztulást hozni az emberekre; hogy azután a vámpírok uralhassák a Földet. Többek között az ő merényleteiket próbálja megakadályozni a Vatikán, amelynek fontos szerepe van az emberek világában. A Catherina Sforza által vezetett AX nevű különleges osztag egy elit alakulat, mely különböző országokból érkezett, rendhagyó képességű férfiakból és nőkből áll; és célja a terroristák lenyomozása és eliminálása.
A Vatikánban komoly ellentétek is feszülnek, a fiatal és gyengekezű XVIII. Alexander pápa helyett Medici kardinális próbálja érvényesíteni drasztikus elveit.
A történet kezdetén egy vámpír a Rosenkreuz Ordenből megöli a Londiniumból Rómába tartó utasszállító hajó személyzetét, hogy aztán a géppel Vatikánra zuhanjon. Célja, hogy a Vatikánt ezzel zsarolva kieszközölje az Orden fogvatartott tagjainak kiszabadítását. Róma természetesen nem engedhet eme veszélyes követelésnek, mivel a gépen ártatlan utasok vannak. Szerencsére a fedélzeten tartózkodik Abel Nightroad atya, aki a Vatikán utasítására végez a merénylővel. Kiderül, hogy Abel egy Kresnik, az AX végrehajtója, aki különleges átalakulásra képes. A merénylet meghiúsulása és a vámpír halála azonban még jobban felbőszíti a Rosenkreuz Ordent, akik ezek után nagyobb terveket kezdenek kovácsolni...
Az anime egyik főszereplője Abel Nightroad (Nightlord) atya / Kresnik 02, az egyik legkidolgozottabb karakter. Látszólag kissé flúgos és bohém, ám múltja sötét. Komolyan veszi hivatását, komplex jellem, de a sorozat második felében sajnos erre kevés hangsúlyt fordítottak.
A másik kiemelt szereplő Esther Blanchett nővér, aki végigköveti a történet fonalát. Nyíltszívű és kedves, mindent megtesz, hogy - múltban ért sérelmei miatt - elkövetett bűneit jóvátegye. Őszinte, nem hátrál meg, de önmagával sosem elégedett. A személyisége sokat fejlődik a történet végére.
Rajtuk kívül Catherina Sforza és Ion Fortuna azok, akik jelentősebb szerepet kapnak, de még számtalan karakter bemutatásra kerül.
A történet alakulását egyértelműen Abel és Esther befolyásolják. Még ha helyenként mást is helyeznek előtérbe, ők ketten azok, akik köré a szereplők gyűlnek, a végkifejletben nekik kettőjüknek lesz igazán fontos szerepük. Kapcsolatuk folyamatosan alakul, már az elején különleges. A tetőpontban azonban sajnálatos módon nem kapunk egyértelmű lezárást kettejük viszonyára vonatkozóan, így hát senki se várjon heves vallomásokat és romantikát.
Fontos elem a történetben a Kresnikok eredete. Az animében ez nincs túlzottan részletezve, az előzmények ugyanis nagyon későn derülnek ki - a befejező részekben kapunk válaszokat. Az egyik legérdekesebb mondanivaló ennek kapcsán az anime végén hangzik el, mindenképp érdemes megnézni és elgondolkozni.
Az események az első tíz részben viszonylag hézagosan futnak, sokszor csak egy-egy szereplő az, ami párhuzamot von két epizód között. A tizenegyedik résztől kezdve azonban folyamatosan haladnak az események, ami - érthetetlen módon - sajnos a karakterek elhanyagolását eredményezte. Senkiből sem lesz olyan "igazán" maradandó figura, a sorozat dramaturgiája nem tartja fontosnak őket. A huszadik résztől felgyorsul a történet: a fejleményekre helyeződik a hangsúly. A befejező két rész pergő, látványos, akciódús, de biztos lesznek olyanok, akiknek ez nem elég. Sajnos két rész valóban kevés egy huszonkét részes történetfolyam lezárására, kérdések maradnak, a végkifejlet nagyon gyors. Ezek mindenképp a legdinamikusabb epizódjai a sorozatnak, amelyek morális mondanivalóval is szolgálnak.
Az anime egy elképzelt, jól kivitelezett, futurisztikus világban játszódik, ahol megfér egymás mellett a high-tech palota és a barokk középület.
A grafikáról elmondató, hogy nagyon szép, kifejező, a karakter- és ruhadizájn különösen részletes. Az animáció is a helyén van, habár a történet második felében az alkotók mintha kevésbé erőltették volna meg magukat. Jelentős mennyiségű CG-t is használtak, ami a repülő hajók esetében precízen kidolgozottra sikerült. A hátterek érezhetően szépek, tiszták. A történet egy része Magyarországon játszódik, így olyan budapesti nevezetességeket is láthatóak, mint a Lánchíd, a Hősök tere vagy a Halászbástya. A kiemelkedően kellemes zenét Eguchi Takahito írta, aki a DNAngel OST-jét is készítette.
Az anime több bibliai és történelmi utalást, különböző nyelvi (köztük magyar) elemeket, kifejezéseket használ. A sorozat emellett - történetéből kifolyólag - sok vért mutat be, mindenki ehhez mérten döntse el, hogy megnézi-e vagy sem.
És akkor az, ami miatt az ember foghatja a fejét: a történet második felét elnyújtották, tulajdonképpen lényegtelen dolgokra, szituációkra koncentráltak, a fontosabb és masszívabb karakterek el lettek hanyagolva. Rengeteg szereplő vonul fel, idő sincs bemutatni őket, így leginkább csak "vannak"; a korábban megismert személyek pedig gyakran 8-10 részen keresztül nem vagy csak alig szerepelnek. A történet a 11-12. résztől kezdve a Birodalomra megy ki - azután ezt a szálat elég érdekesen olvasztják a zárójelenetekbe. Az anime második fele szinte semmiben nem egyezik az elsővel, a szereplők jellemét ritkán használták a történetformálásban.
A fent leírt negatívumok ellenére, összességében nekem mégsem okozott csalódást, mivel a koncepció és a látvány igazán élvezetes. Igaz, vagy a forgatókönyvet kellett volna átírni, vagy még egyszer ennyi részt kellett volna rászánni a kifejtésre és legfőképp a jellemekre. Nekem a befejezés nagyon tetszett, amire erősen rásegített a jól megírt zene, a gyors történetvezetés, a képi megvalósítás, a mondanivaló. Azoknak ajánlanám, akik elsősorban az akció és a dráma, vagy az anime története iránt érdeklődnek. Akiknek pedig tetszett a sorozat, mindenképp olvassák el a regényeket és a mangát. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
